Azon agyaltam…

…hogy :D Szóval igen, agyaltam megint, de nem kell megijedni, nem osztom meg veletek. :D Először is, ismételten (vagy nem ismételten? Nem tudom… :D) elnézéseteket kell kérnem amiért így blogolok, mármint, hogy több napig nem írok, aztán sokat. Ez nem így van, hanem, mint már korábban megírtam, mivel itthon nincs netem, ezért kénytelen vagyok offline megírni, s van, hogy napokig nem tudok elmenni, olyankor bizony gyűlik és gyűlik a megírt post, s hát amikor nethez jutok, akkor feltöltöm őket. Lehet, hogy nem ártana dátumoznom, hogy ne higyjétek (ugye jól írtam le a “higyjétek” szót???) azt, hogy ennyire sokat gondolok egyszerre, mármint, hogy ilyen sok post így hirtelen egy nap megírásra kerül, merthogy nem ám! :D Szóval általában naponta 1 post kerül megírásra, nem több, de lehet kevesebb. :D Huh, most, hogy szétuntátok a fejeteket és nem olvassátok tovább, nem hagyom abba. :D Azt hiszem, hogy túl sok a nevetős smiley, ha zavar bárkit is, szóljon, s leredukálom, hogy ne legyen ennyi… :D

Nahm, szóval… A lényeg, hogy minap csináltam brassóit, ami amúgy nagyon finom lett (legalábbis nekem), csak egy gebasz volt vele, hogy nem volt brassói íze. :D Pedig ugyanúgy csináltam, ahogy anyum elmondta (ő nagyon jót tud csinálni, így megkérdeztem tőle), tuti, hogy nem rontottam, s felejtettem ki semmit. Lehet, hogy az volt a baj, hogy túl sok chillit (szárítottat) raktam bele? Vagy az, hogy raktam bele egyáltalán, s emiatt már nem volt ugyanolyan az íze? Nem tudom… Mindenesetre  szerintem így is finom volt, sültkrumplival ilyen szaftos izé, nyami… :D Ráadásul jó erős… :D Nem tudom, ez persze a kutyát nem érdekli, de hát na… Még a végén túl nagy lesz a blogom forgalma, ha csupa érdekes és érdekfeszítő dolgot írok, gondoltam írok némi olyat is, hogy ne jöjjenek tömegek, s terheljék le a szervert, szóval igazából engem csak a jóindulat vezérel, amikor ilyenekkel traktálom a népet… :D

Ma láttam (meg tegnap és tegnapelőtt és azelőtt…) egy hajléktalan bácsit, aki amúgy egész normálisnak tűnik, mármint nem az a tipikus iszákos-kéregetős hajléktalan, hanem újságot olvas a szemüvegében, meg ilyenek… Azért mondom bácsinak, mert idősebb emberlénynek tűnik, s nem azért, mert debil vagyok… :D Láttam ennél a bácsinál fiatalokat is, nem hallottam mit beszélnek hozzá, de feltételezem, hogy segíteni próbáltak neki, mert elég normálisnak tűntek, s másnap láttam nála szeletelt kenyeret és egyebeket. Mármint nem tudom, tudjátok e, hogy mire akarok ezzel célozni… Nem mellesleg a fiatalok akiket nála láttam, rockerek voltak (ezt fontos megjegyezni :D)… De amúgy tényleg, látszik, hogy kik az emberségesebbek. Természetesen, mint mindenhol, a rockerek között is vannak szélsőségek, de hát hol nincsenek? Na, már meg is van a következő téma, de hát azt majd holnap, merthogy most lépnem kell, s mikor megjövök, addigra nagyon fáradt leszek, s nem kapcsolom be gépemet, hanem kidőlök és alszok… Holnap, mint mindig, korán kelek, s későn fekszek (éjfél-1 óra körül fekszek, s 6 körül kelek), ami, annyira nem is rossz, hiszen 6 egész órát általában tudok aludni, ami azért elég sok, tekintve, hogy sokan még ennyit se tudnak, szóval nem panaszkodhatok… ^^

Na ennyit mára kedves netes naplóm, majd holnap írok nektek még emberlények, kik e Földön éltek… :) Jók ne legyetek, s jó éjt nektek (illetve jó napot, reggelt, vagy akármit, mert nem tudom mikor töltöm fel ezt a bejegyzést, minden esetre most 17:51 van, ezért írtam, hogy jó éjt…) ^^

A ház…

Hehe, tudom, elég gyatra a címe, de azért na… Amiről írni akarok, hogy ma elmentem megnézni egy kiadó “szobát”, amit elvileg kiadtak, gyakorlatilag… Nos, ez röhej volt kérem szépen. Kimentünk (direkt nem írok címet), jó egy óra mire onnan ki illetve beér az ember a városba (de még ez nem baj, sőt…). Felmentünk a földúton (még élveztem is), s mentünk (azért a többesszám, mert unokatesómmal mentem)… Elmentünk egy hihetetlenül lelakott hely mellett, ahol is még mondtam is unokatesómnak viccelődve, hogy milyen vicces lenne, ha ez lenne az. :D Nomeg, ki volt írva, hogy fegyverrel és kutyával védett terület. Namármost ez egy kidőlt-bedőlt kapura volt kiírva, mellette kerítés az nem volt. No, hát ez nagyon csúcs, mentünk tovább, de már a nyomunkban loholt 4 kutya, az ötödik még ott volt valahol a háttérben. Na, nem kell megijedni, hiszen ismertek, én minden kutyát imádok, így megpróbáltam megsimogatni őket, de ők féltek. Mentünk tovább, hogy gyorsan elhúzzunk onnan, mikor is jött a tulaj. No, kérdezte, hogy hozzá mentünk e, mondtuk, hogy a 11-be, erre mondta, hogy jah, hozzá mentünk… :) Na képzelhetitek, hogy miket gondoltunk (gondolatok keringtek fejünkben meneklési útvonalakról :D), na de azért bementünk. Ott volt a maradék 3 kutyus, akik mellesleg nagyon aranyosak voltak, és mindet meg lehetett simogatni, kivéve egy feketét, aki jobban félt társaitól. Aztán beküldött minket a házba, ahol is hát mit is mondjak, übernagy volt a kupi, olyan szinten, hogy ugyan azt mondta a fickó, hogy üljünk le, de nem volt hova… Persze ez kissé túlzás, mert azért nem akarom őket nagyon leírni, de annyiból nem túlzás, hogy tényleg nem volt hová leülni. :D Na szóval, megvártuk, hogy visszajöjjön, mert kiment nem tudom miért… Visszajött, s mondta, hogy hát eredetileg nem az lenne a szoba, ahol vagyunk, hanem egy másik. Na most én ez alatt azt reméltem, hogy átvisz minket egy másik telekre, ahol is valami normális szobaszerű dolog van, de hát nem. Az udvaron volt egy fészerszerű valami, és azt mondta, hogy az lenne a szoba+konyha. :D Ja igen, azt elfelejtettem mondani, hogy említettük neki, hogy milyen sok a kutya, mire mondta, hogy van ám még állat, mert van ott kacsa, meg csirke, meg nem tudom még mi… :D Na, ez olyan tipikus kész átverés show-ba illő jelenet volt. Ha nem tudnám, hogy ott csak rohadt celebeket vágnak át, akkor tényleg elgondolkodnék rajta, hogy nem e az volt… Hihetetlen, hogy ezt pénzért (méghozzá nem kevés pénzért) ki akarták adni, és még kaukciót is akartak kérni. –.-“ Mindenesetre a 8 kutyával még nem is lenne bajom, mert tudjátok, hogy mennyire állat (főleg kutya) barát vagyok, de azért na… Meg kellett volna őket fürdetni (de szerintem a víz se volt oda bevezetve), a lomot elvinni, a házat is kilomolni, és egyebek. És akkor még talán… De így nem… Mert egyébként hihetetlen panoráma, hihetetlen nyugalom volt ott, sehol egy rohadt autó, sehol ember, és csönd, tiszta levegő, et cetera… De hát na… Ismertek (már aki, aki nem, az nem :D), nincsenek nagy igényeim, de azért ez már túlzás, még nekem is. Persze a vicc az, hogy még ennek ellenére is elgondolkodtam, hogy mi lenne, ha… :D Na ennyi, gondoltam elmesélem, mert ez egy élmény volt. :D A kutyák tényleg aranyosak voltak egyébként, és a fickóval se volt különösebb gond, na de hát na… :D Szóval ennyi… :) Szebb estét nektek, emberlények!